A Lúdas Matyi elbeszélő költemény, első változata 1804-ben keletkezett, kéziratban hamar elterjedt, és az író tudta nélkül ki is adták Bécsben. Hihetetlen, nem? Később Fazekas átdolgozta a művet és saját neve alatt jelentette meg, 1817-ben Bécsben. Műve előszavában utal a plágiumra.
A Lúdas Matyi (alcíme: Egy eredeti magyar rege négy levonásban) Fazekas Mihály vígeposza egy libapásztorfiúról szól, aki többször is túljár a kapzsi és zsarnok földesúr, Döbrögi eszén. Főhőse jellegzetes népmesei figura.
Fazekas igazán magyar történetté alakította, a táj magyar, az emberek magyar parasztok, Döbrögi magyar földesúr. Fazekas műve bizonyítja gazdag szókincsét, a tudományos műveltségét is. A költő szívesen alkalmazza a népnyelv fordulatait, tájszavait; stílusa humoros, és tükrözi együttérzését a szegény néppel.
A műből Dargay Attila készített egészestés rajzfilmet, 1979-ben (Pannónia Filmstúdió). Számos egyéb adaptáció is készült belőle, így például 1949-ben az első magyar színes film, Soós Imre főszereplésével.